Ugrás a tartalomra
Bérelhető könyvwebshop szerzőknek
A saját könyvedhez illő webáruház.
14 nap ingyen

Interjúkérdések a könyvedről: hogyan segíts a kérdezőnek érdemi beszélgetést vezetni

· 7 perc olvasás

Egyéb

Dajka Gábor · marketingszakértő és könyvszerző

Ha interjú előtt kérdésjavaslatot kérnek tőled, egy valódi szerzői döntésből indulj ki, és mutasd meg a hozzá tartozó szöveget. A kérdező ebből lássa, mit érdemes elolvasnia, mire kérdezhet rá, és melyik részletet bonthatja tovább a válaszod után. A felkészítő anyag akkor használható, ha saját kérdéseket is tud alkotni belőle.

A rövid életrajz és a könyv alapadatai mellé ezért kérdésenként néhány sor háttér elég. A kész válaszodat a saját jegyzetedben dolgozd ki. A kérdezőnek a tényleges munkafolyamatot és a megvizsgálható részletet add át, hogy a beszélgetésben az is kiderülhessen, ő mire kíváncsi.

A kérdés egy konkrét szerzői döntésre vonatkozzon

Írj össze öt valódi alkotói döntést. Mi került ki a kéziratból? Miért változtattál a fejezetek sorrendjén? Melyik szereplő nézőpontját hagytad el? Milyen állítást kellett pontosítanod? Mihez kellett további forrást keresned? Olyan kérdést válassz, amelyhez ténylegesen emlékszel a munkafolyamatra.

Ezekből alkoss nyitott kérdéseket. A Spotify interjúkészítési útmutatója a nyitott kérdéseket és az elhangzottakra épülő továbbkérdezést is ajánlja. A saját könyvedre alkalmazva a „Sokat kutattál?” helyett kérdezhető például: „Melyik forrás változtatta meg egy fejezeted eredeti elképzelését?” Az utóbbi konkrét történet elmondására ad lehetőséget.

A kérdés ne tartalmazza előre a dicséretet vagy a végkövetkeztetést. A „Hogyan sikerült ilyen hiteles szereplőt alkotnod?” már kész minősítést közöl. Pontosabb lehet: „Melyik jelenet megírásakor változott a szereplőről alkotott képed?” Erre a sikerült és a nehéz döntésekről egyaránt lehet válaszolni.

Rendezd a kérdéseket a megértés sorrendjébe

Az első kérdés adjon helyzetet a közönségnek. Milyen könyvről beszéltek, mi a fő témája, milyen alaphelyzetből indul? Ezután következhet a konkrét alkotói döntés, majd annak következménye a szövegben. A későbbi kérdés visszakapcsolhat ahhoz, hogyan találkozik ezzel az olvasó.

Illusztratív kérdéssor egy kitalált regényhez:

  1. Milyen helyzettel kezdődik a két testvér közös története?
  2. Miért döntöttél úgy, hogy az első fejezetben csak egyikük nézőpontját ismerjük?
  3. Melyik részletet kellett ehhez átdolgoznod?
  4. Hogyan változik ugyanannak az eseménynek az értelmezése, amikor a másik testvér megszólal?
  5. Milyen olvasói visszajelzés érdekelne a két nézőpont érthetőségéről?

A minta kérdéseit a saját könyvedre dolgozd át. Az ötödik felvetés azt kérdezi, mire vagy kíváncsi szerzőként. Ha kaptál már idekapcsolódó olvasói visszajelzést, pontosan ismertetheted azt is. Azt viszont mindig jelezd, hogy megtörtént reakcióról vagy egy még megválaszolatlan kérdésedről beszélsz.

Jelölj két kérdést, amely rövidebb interjúban is végigvihető. A hosszabb anyagba kerülhetnek további irányok, de a kérdező lássa, melyik kérdés után következhet érthető lezárás. A rendelkezésre álló időt még a részletes felkészülés előtt érdemes egyeztetni.

Adj szöveghelyet és lehetséges továbbkérdezést

Minden fő kérdés alá kerüljön egy rövid felkészítő megjegyzés: a kapcsolódó fejezet, a használható részlet és az esetleges spoilerhatár. A kérdező így ellenőrizheti, mire utal a kérdés, és a saját olvasási benyomásából is tovább tudja fejleszteni.

Illusztratív háttérjegyzet a fenti regényhez: „A két testvér vitájának kezdete a harmadik fejezetben olvasható. Az első változatban mindketten elmondták, mire emlékeznek; a kész szöveg itt még csak az egyikük nézőpontját mutatja. A részlet a befejezést nem árulja el. Lehetséges továbbkérdezés: Mi változott az olvasó számára hozzáférhető információban a második nézőpont elhagyásával?” A kérdező ebből érti a módosítást, és a válaszod alapján más folytatást is választhat.

Rövid tényjegyzetet is adhatsz: nevek helyes írása, könyvcímek, kiadás adatai és a hivatkozott források. A saját szándékodat és a dokumentált tényt külön jelöld. Az interjú felkészítő anyagába ne kerüljenek olyan eredmények, amelyeket emlékezetből, ellenőrzés nélkül írsz hozzá a történethez.

A magánéleti vagy más személyt érintő részek határát még az interjú előtt közöld. Ha egy eseményről csak a saját alkotói döntésed kapcsán szeretnél beszélni, ezt pontosan mondd meg. Az egyeztetés segít abban, hogy a beszélgetés a vállalt témákon belül maradjon.

Készülj a válaszra, és hagyd meg a beszélgetés szabadságát

A saját válaszjegyzetedben témánként rögzítsd a helyzetet, a döntést és annak következményét. Mondd el hangosan a választ, majd ellenőrizd a könyvben a hivatkozott részletet. Ha azt állítod, egy nézőpont elhagyása bizonytalanságot teremtett, tudd megmutatni, pontosan milyen információt kap meg később az olvasó.

Ha a kérdező eltér az ajánlott sorrendtől, az aktuális kérdéshez kapcsolódj. A jegyzet azért hasznos, mert gyorsan megtalálod benne a szükséges adatot vagy példát. Ha valami új, érdekes irányba viszi a beszélgetést, a résztvevők egyeztetett időkeretén belül tovább lehet bontani.

A lezáráshoz javasolhatsz kérdést arról, melyik részlettel érdemes kezdeni a könyv megismerését. Ebből következhet a pontos könyvcím és az elérhetőség. A kész kérdésjegyzetet küldés előtt ellenőrizd: minden kérdéshez található-e szöveghely, látszik-e az esetleges spoilerhatár, és van-e olyan továbbkérdezés, amelyre többféle valós válasz adható. A kérdezőnek szánt változatból ezután hagyd el a saját hosszú válaszvázlataidat.

Tudáspróba: használható interjúkérdések

Mindhárom kérdésnél egy helyes válasz van. Először válassz, utána nyisd meg a megoldásokat. Minden helyes válasz 1 pont; a végén keresd meg a pontszámodhoz tartozó következő lépést.

1. Egy szereplő nézőpontját az átdolgozás során elhagytad. Melyik kérdés kérdez rá konkrétan a döntésedre előre közölt minősítés nélkül?

  1. Mi változott az olvasó számára megismerhető információban ennek a nézőpontnak az elhagyásával?
  2. Miért lett sokkal feszültebb a könyv ennek a nézőpontnak az elhagyásától?
  3. Elégedett vagy azzal, ahogyan végül megoldottad a nézőpontok kérdését?

2. A válaszodban azt mondod, egy fejezetet többször átírtál, mert az első változat túl sok mindent magyarázott el. Melyik továbbkérdezés bontja ki legközvetlenebbül ezt az állítást?

  1. Mennyi időt hagysz általában két kéziratváltozat között?
  2. Más könyveidnél is szoktál ennyiszer átdolgozni egy fejezetet?
  3. Melyik magyarázat került ki, és miből derül ki ugyanez a kész jelenetben?

3. A kérdező olvasói reakciót kér a szerkezetre, de erről még nem kaptál visszajelzést. Hogyan válaszolj?

  1. A számodra legvalószínűbb reakciót ismerteted, és az interjú folytonossága érdekében kihagyod, hogy ez feltételezés.
  2. Elmondod, hogy ilyen visszajelzés még nincs, majd megnevezed, mire szeretnél rákérdezni az olvasóknál.
  3. A saját újraolvasási élményedet többes számban fogalmazod meg, hogy általános olvasói nézőpontot mutasson.
Megoldások, magyarázatok és eredmény

1. kérdés: A. Mi változott az olvasó számára megismerhető információban ennek a nézőpontnak az elhagyásával?
Az első kérdés a szövegben megmutatható következményre kérdez rá. A második már nagyobb feszültséget állít eredményként, a harmadik pedig általános elégedettségre kérdez, amelyből még nem derül ki a módosítás.

2. kérdés: C. Melyik magyarázat került ki, és miből derül ki ugyanez a kész jelenetben?
A harmadik kérdés a megnevezett átdolgozás konkrét tartalmát és megoldását kéri. A másik kettő a munkaszokásokról adhat érdekes választ, de ebből még nem látszik, mi változott ebben a fejezetben.

3. kérdés: B. Elmondod, hogy ilyen visszajelzés még nincs, majd megnevezed, mire szeretnél rákérdezni az olvasóknál.
A meglévő visszajelzés és a keresett információ eltérő. A pontos válasz kimondja, mi hiányzik, és ettől még érdemi témát ad a beszélgetéshez: mit szeretnél megtudni a szerkezet olvasói értelmezéséről.

A pontszámod értelmezése

  • 0/3: Válassz egy valóban átírt részletet, és tedd egymás mellé az eredeti és a kész változatot. Írj hozzá egy kérdést a döntésről és egyet a szövegben látható következményről.
  • 1/3: Nézd át a saját kérdésjavaslataidat a két elhibázott szempont szerint. Húzd ki az előre megadott értékelést, keresd meg a továbbkérdezés szöveges alapját, és jelöld, ha egy olvasói reakció még csak feltételezés.
  • 2/3: Javítsd a kimaradt döntést a kérdésjegyzetedben. Ezután adj egy ismerősnek egy fő kérdést a háttérrel együtt, és kérd meg, hogy a válaszodból tegyen fel saját továbbkérdezést.
  • 3/3: Állíts össze öt kérdést rövid szöveghelyi háttérrel, és jelöld közülük azt a kettőt, amely rövid interjúba is belefér. A teljes válaszvázlat maradjon a saját felkészülési példányodban.

A három kérdés a cikk néhány fontos összefüggését ellenőrzi. Az eredmény ehhez a rövid tudáspróbához tartozik.

Források és ellenőrzött részletek
A központi igényregisztrációhoz nincs saját forgalommérés.

Adatkezelési tájékoztató