Szerzői blog és keresőoptimalizálás: milyen cikkekből érkezhetnek olvasók?
Dajka Gábor · marketingszakértő és három könyv szerzője
A szerzői blognak akkor van üzleti értelme, ha világos kapcsolatot teremtesz az olvasó kérdése és a könyved között. Egy érdekes cikk önmagában is adhat értéket, de szerzőként azt is végig kell gondolnod, hogyan kapcsolódik a munkádhoz. A keresőoptimalizálás ebben segítség lehet: javíthatja a tartalom értelmezhetőségét és felfedezhetőségét. A témaválasztás felelősségét azonban neked kell vállalnod. Melyik kérdésben tudsz érdemi választ adni, és milyen olvasót szeretnél megszólítani? Ebből érdemes elindulni egy szerzői webshop blogjának megtervezésekor.
Az olvasói kérdést írd le a cikk címe előtt
Egy üres dokumentum fölött könnyű általános témákat felsorolni: olvasás, írás, könyvek, inspiráció. Ezekből még nehéz használható cikket készíteni. Fogalmazz meg inkább konkrét kérdéseket, amelyeket a könyved lehetséges olvasója feltehet. Szakkönyvnél ilyen lehet egy visszatérő gyakorlati probléma, egy módszer alkalmazási feltétele vagy egy félreértett fogalom. Szépirodalomnál a történelmi háttér, az ábrázolt élethelyzet és az olvasmányválasztás adhat kiindulópontot.
A kérdéseket gyűjtheted valódi olvasói levelekből, könyvbemutatón kapott felvetésekből és saját szerkesztési jegyzeteidből. A magánjellegű részleteket hagyd ki, a visszatérő témát fogalmazd általánosabban. Ha még nincs közönséged, írj egy lehetséges kérdéslistát, és jelöld feltételezésként. Egyikhez se társíts kitalált keresési mennyiséget. A Google hasznos tartalmakról szóló útmutatója az eredeti, érdemi válaszokat és a tervezett közönség számára hasznos tartalmat hangsúlyozza. Ugyanez az útmutató arra is figyelmeztet, hogy nincs a Google által előnyben részesített általános szószám. A cikk terjedelmét ezért a megválaszolt kérdéshez igazítsd.
Válassz a könyvedhez illő témacsoportokat
A szerzői blog szerkesztéséhez három témacsoportot javaslok első vázlatként. Az elsőbe kerüljenek a könyvben feldolgozott kérdések önálló magyarázatai. A másodikba az olvasói választást segítő anyagok: milyen előismerettel érdemes nekikezdeni, hogyan kapcsolódnak a sorozat kötetei, milyen témákra helyez hangsúlyt a történet. A harmadikba az alkotás dokumentálható háttere: felhasznált források, kutatási döntések, szövegváltozatok és tényleges szerzői tapasztalatok.
Kitalált szemléltető példában egy kertészkedésről szóló könyv szerzője külön cikket írhat a rendelkezésre álló hely felméréséről, a saját kertnapló felépítéséről és a könyv fejezeteinek használatáról. Ezekből különböző igények ismerhetők meg. Egy történelmi regény szerzője bemutathatja a regényben szereplő valós helyszín kutatását, és egyértelműen elválaszthatja a dokumentált tényeket a saját fikciójától. Mindkét esetben érdemes megkérdezni: ezt a cikket akkor is megmutatnám egy érdeklődőnek, ha közvetlenül kérdezné tőlem? Ha a válasz bizonytalan, a téma vagy a kidolgozás még munkát igényel.
A címben vállalt kérdésre adj teljes választ
A jó témaválasztást gyenge cikk is követheti. Ez akkor történik, amikor a bevezetés hosszasan ismétli a kérdést, az érdemi válasz pedig néhány általános mondatra korlátozódik. Írás előtt rögzítsd, mire kell képessé válnia az olvasónak a cikk végére. Tudjon dönteni két megoldás között? Értse egy fogalom jelentését? Össze tudjon állítani egy saját munkalapot? A bekezdéseket ehhez a feladathoz igazítsd.
Vezesd végig a gondolatmenetet, mutasd meg a fontos feltételeket, és jelezd a módszer korlátait. Ha egy példa kitalált, mondd ki. Ha tényt, kutatást vagy más szerző megállapítását használod, dolgozz ellenőrizhető forrásból. A könyvedhez kapcsolódó szakmai cikk különösen jól működhet szerkesztési szempontból, ha egy szűk kérdést teljesen feldolgoz. Így az olvasó önmagában is használható választ kap, a teljes könyv pedig érthető következő lépés lehet számára. A szöveg végén ellenőrizd a címet is: pontosan azt ígéri-e, amit a cikk ténylegesen megad?
Kapcsold össze a cikket és a megfelelő könyvoldalt
A blog és a webshop kapcsolatát előre érdemes megtervezni. Minden cikkhez rendelj egy elsődleges következő lépést. Ez lehet egy kapcsolódó könyv adatlapja, a tartalomjegyzék vagy egy beleolvasó. A választás attól függ, mennyire áll közel a kérdés a vásárláshoz. A sorozat olvasási sorrendjét bemutató cikkből például természetesen következhet az első kötet adatlapja. Egy történelmi háttéranyagnál előbb a regényből vett rövid részlet lehet indokolt.
Írd le, mit talál a látogató a hivatkozásra kattintva, és miért kapcsolódik az az adott gondolathoz. A Google SEO-kezdőútmutatója szintén javasolja az érthető, leíró hivatkozásszövegeket, valamint a világos oldalcímeket és a logikus felépítést. A dokumentum külön jelzi, hogy az ajánlások követése sem jelent automatikus első helyezést. A saját szerzői blogodban ezért a hivatkozás hasznosságát vizsgáld: az olvasó tényleg közelebb kerül-e a kérdése megválaszolásához? A DG Könyvshophoz kapcsolódó tartalomtervezésnél ugyanezt az összefüggést érdemes rögzíteni minden tervezett bejegyzés mellé.
A szerkesztési terv férjen bele a szerzői munkádba
Egy sűrű megjelenési terv hamar túlterhelhet, ha közben könyvet írsz, rendelsz a nyomdától és vásárlói levelekre válaszolsz. Kezdj három alaposan kidolgozott cikkel. Legyen köztük egy gyakorlati magyarázat, egy olvasmányválasztást segítő anyag és egy dokumentálható háttértörténet. Ez a hármas szerkesztési gyakorlatként eltérő kérdéseket tesz láthatóvá, és megmutatja, melyik forma áll közel hozzád. A megjelenési gyakoriságot a rendelkezésedre álló munkaidőhöz igazítsd.
A tartalomtervben a cím mellett szerepeljen az olvasói kérdés, a szükséges forrás, a könyvhöz való kapcsolat és a következő lépés. Így már a megírás előtt látszik, ha egy témához még nincs elegendő tudásod vagy anyagod. Számolj szerkesztési idővel is. A kézirat véglegesítése után olvasd el telefonon, ellenőrizd a hivatkozásokat, és nézd át a példák érthetőségét. Amikor változik egy könyv elérhetősége vagy megjelenik a folytatás, a kapcsolódó régi cikkeket is vizsgáld felül. A tartalom fenntartása külön feladat, amelynek helyet kell kapnia a munkatervben.
A cikk eredményét a céljához mérd
Egy cikk értékelésekor írd egymás mellé, mire készült, és milyen megfigyelés áll rendelkezésedre. A kérdések megválaszolására szánt anyagnál hasznos visszajelzés lehet, ha egy érdeklődő konkrétan hivatkozik rá. A könyvválasztást segítő bejegyzésnél vizsgálhatod a könyvoldalra vezető kattintásokat, ha ezeket a weboldalad mérése elkülöníti. A keresőből érkező látogatók megértéséhez olyan kimutatásra van szükséged, amely külön mutatja ezt a forgalmi forrást. A rendelésekkel való kapcsolatot csak a ténylegesen rendelkezésre álló adatok alapján értékeld.
Kevés látogatásból vagy néhány rendelésből könnyű túl erős következtetést levonni. Jegyezd fel az időszakot, a megjelenések dátumát és az egyidejű kampányokat, majd ezekkel együtt olvasd az eredményeket. A következő munkalépésed legyen három cikk rövid vázlata: mindegyikhez írj egy olvasói kérdést, öt megválaszolandó részletet és egy kapcsolódó könyvoldalt. Azt kezdd el megírni, amelyikhez már most elegendő ellenőrizhető anyagod van.
Kapcsolódó olvasnivalók
- Könyvmegjelenési kampány hat hét alatt: használható terv önálló szerzőknek
- Hogyan építs bizalmat, ha az olvasó még nem ismeri a neved?
Saját könyves webshopot készítesz? Nézd meg a DG Könyvshop lehetőségeit, vagy kezdd el a webshop-regisztrációt.
Dajka Gábor könyve: Online Marketing és Pszichológia.