Mennyit ér egy könyvrendelés? Költség és fedezet tervezése szerzőként

Dajka Gábor · marketingszakértő és három könyv szerzője

Egy beérkező könyvrendelésből először a hozzá kapcsolódó költségeket kell fedezned. A nyomtatás, a csomagolás, a kézbesítés és a rendelés kezelése mind csökkentheti a további működésre rendelkezésre álló összeget. A szerzői webshop tervezésében ezért érdemes rendelésenként is számolni. Így pontosabb kérdést tudsz feltenni: az adott rendelés mennyivel járul hozzá a vállalkozás többi költségéhez?

Ehhez három fogalmat válassz külön: a bevételt, a változó költségek levonása után maradó fedezetet és az összes figyelembe vett költség után számított eredményt. Az alábbi modell tervezési segédlet. A számok kitaláltak, egyetlen könyves rendelést szemléltetnek, és semmilyen szolgáltató aktuális díját vagy elérhető üzleti eredményét sem mutatják.

1. Határozd meg, pontosan mit számolsz

Elsőként válassz vizsgálati egységet. Egy könyvpéldány és egy rendelés különböző egység, hiszen egy csomagban több kötet is lehet. A példában egy teljesített rendeléshez egy könyv tartozik. Ha később többféle kosarat vizsgálsz, külön számold ki ezek költségét, mert a csomagolás és a kézbesítés összege eltérhet az egyszerű darabszámos szorzástól.

A szemléltető modell minden pénzösszege áfa nélküli tervezési érték. Az egyszerűség kedvéért feltételezzük, hogy minden tételnél ugyanazon az alapon számolhatunk. Saját vállalkozásod adatait a könyvelőddel egyeztetett, egységes módon használd; eltérő adókezelésű összegek összekeveréséből hibás következtetés adódhat. A cikkben sem adókulcsot, sem eladásiár-javaslatot nem határozunk meg.

A bevételnél a könyv ellenértékét és a vásárlóra terhelt kézbesítési összeget is tüntesd fel. A kapcsolódó kézbesítési kiadás kerüljön a költségoldalra. Ha az egyik tételt kihagyod, a rendelésről alkotott kép eltorzul. Ugyanezt az egységességet tartsd meg a későbbi összehasonlításoknál, hogy két hónap adatai valóban összevethetők legyenek.

2. Mennyi marad a rendelés közvetlen teljesítése után?

A következő táblázat szemléltető, kitalált példa. Egy nyomtatott könyv rendelésén mutatja be a számítás menetét. A kezelési munka sorában a szerző idejének becsült tervezési értéke szerepel; ez önmagában nem jelent tényleges pénzkifizetést. Az összegek a modellben minden azonos rendelésnél változatlanok.

A számítás 6 000 mínusz 3 600, vagyis 2 400 forint. Ebből még további költségeket kell fedezni. A fedezet fogalmát az ACCA költség–volumen–eredmény elemzésről szóló szakmai anyaga is a bevétel és a változó költségek különbségeként vezeti le. A rendelésenkénti adat akkor értelmezhető, ha mellette pontosan megnevezed, mely költségeket vontad már le.

3. Hogyan kerüljön be a marketing a számításba?

A példát folytatva feltételezzünk 800 forint rendelésre jutó marketingráfordítást. Ekkor a marketing után maradó tervezési fedezet 2 400 mínusz 800, vagyis 1 600 forint. A 800 forint szabadon választott feltételezés, valós kampányadat nélkül. A saját számodat az adott időszak tényleges ráfordításából és a megfelelően azonosított, teljesített rendelésekből képezd.

A nevezőt különösen gondosan válaszd meg. A leadott, a kifizetett és a teljesített rendelés eltérő darabszámot jelenthet. Ha a kampányköltséget minden leadott rendelésre osztod, miközben közülük több végül elmarad, a számítás túl kedvező képet adhat. A visszatérítésekhez és sikertelen teljesítésekhez kapcsolódó tételeket a lezárt időszakban rendezd hozzá a vizsgálathoz.

A marketing teljes költsége a hirdetési felület díján túl más munkát is tartalmazhat. A kreatív elkészítése, a szövegírás és a kampány kezelése külön sor lehet. Döntsd el, melyiket számolod rendeléshez, és melyiket az időszak állandó költségei közé. Ugyanazt a ráfordítást egyszer vedd figyelembe. Az egyik kimutatásból a másikba átkerülő költség könnyen megkettőződhet.

4. Mikor fedezi a forgalom a havi működést?

A szemléltető modellben legyen a havi állandó tervezési költség 64 000 forint. Ez kizárólag a példához feltételezett összeg. A rendelésenként megmaradó 1 600 forinttal számolva 40 azonos rendelés fedezi ezt a havi keretet: 64 000 osztva 1 600 egyenlő 40. A fedezeti pont számításának általános képletét ugyancsak a hivatkozott ACCA-anyag ismerteti.

Hatvan ilyen rendelésnél az összes fedezet 96 000 forint. A 64 000 forintos havi állandó költség levonása után a modell 32 000 forint tervezési eredményt mutat. Ez a bevont tételekre vonatkozó eredmény; a teljes könyvprojekt nyereségét csak minden további releváns ráfordítás figyelembevételével lehet értékelni. A szerkesztés, a borító és más egyszeri munkák finanszírozását külön is tervezd meg.

Az állandó költségek közé a vizsgált időszakban a rendelési darabszámtól független tételek kerüljenek. Egy szolgáltatásnak lehet havi alapdíja és rendelésenként változó díja is. Ezeket bontsd ketté. Nagyobb forgalomnál új munkatárs vagy nagyobb tárolóhely válhat szükségessé, ezért a jelenlegi költségszerkezetet csak a hozzá tartozó működési tartományban használd.

5. Mit változtat egy drágább rendelés vagy egy új kiadás?

A saját tervedhez készíts néhány eltérő feltételezést. A kitalált példában 300 forinttal magasabb rendelési költség esetén az 1 600 forintos fedezet 1 300 forintra csökkenne. Ugyanaz a 64 000 forintos havi költség így legalább 50 egész rendelést igényelne, mert 49 rendelés csak 63 700 forint fedezetet adna. Egyetlen változó módosítása is látható következménnyel jár.

Vizsgáld külön a kedvezőtlenebb, a jelenleg valószínűnek tartott és a kedvezőbb működési helyzetet. A különbséget konkrét feltételezések okozzák: eltérő előállítási költség, több kezelési idő vagy más kosárösszetétel. Minden változó mellé írd oda, honnan származik az érték. A kapott szolgáltatói ajánlat és a saját becslés eltérő bizonyosságot jelent.

Ha új kiadást rendelsz, a teljes készlet pénzigényét is nézd meg. A példában 300 példány 1 600 forintos előállítási költséggel 480 000 forintos keretet jelentene, az áfa és a tényleges fizetési feltételek külön egyeztetésével. A rendelésenként kedvező fedezet mellett is előre rendelkezésre kell állnia a gyártás finanszírozásának.

6. Melyik saját adatoddal érdemes kezdened?

Válassz ki egy könyvet és egy jellemző, teljesített rendelést. Gyűjtsd mellé az előállítás, a csomagolás, a fizetés és a kézbesítés tényleges adatait. A saját munkára fordított időt néhány rendelésnél mérd meg, majd külön jelöld annak tervezési értékét. Így látszani fog, melyik tétel pénzkiadás, melyik becslés, és melyik a saját kapacitásod felhasználása.

Ezután számold ki a rendelés fedezetét, és vesd össze egy teljes hónap állandó ráfordításaival. A következő döntésedhez írd le, melyik bizonytalan költség pontosítása változtatná meg leginkább az eredményt. Először ezt az adatot szerezd meg. Egy ellenőrzött csomagolási vagy kézbesítési tétel többet segít a tervezésben, mint egy újabb, alátámasztás nélküli forgalmi cél.

A saját számítás összeállításához a DG Kalkulátor könyvkiadás-tervezőjén többek között önköltség- és fedezetipont-számítást is találsz. A fenti mintaszámok helyére a saját, egységes alapon kezelt költségeidet írd.

---

Kapcsolódó olvasnivalók

• Saját könyves webshop indítása: milyen döntéseket hozz meg még az indulás előtt?
• Az első száz könyvrendelés kezelése: visszaigazolás, csomagolás és ügyfélkommunikáció

Összes szakmai cikk

Saját könyves webshopot készítesz? Nézd meg a DG Könyvshop lehetőségeit, vagy kezdd el a webshop-regisztrációt.

Dajka Gábor könyve: Online Marketing és Pszichológia.